Szombat van. És meló. De előtte még beiktattam egy jó kis HII edzést (high intensive interval). Cél zóna a törzsizomzat volt, némi karizommal. Hogy valóban magas intenzitású legyen, burpee-ket csináltam az egyes gyakorlatok között. A 11 kardiós alkalom közül csak háromszor csináltam 1-1 perces magas térdemeléses helyben futást 10 burpee helyett. Szóval, ha jól számolom, úgy 80 db karhajlításos négyütemű fekvőtámaszt lenyomtam ma reggel.
Az egész kör nem volt több félóránál, de rendesen leizzasztott. Utána még az újonnan beszerzett kerékkel csináltam pár térdelős gurulást előre és vissza, hogy továbbfokozzam hatást.
Hogy a piros gumikötelem se maradjon ki a jóból, bicepszeztem egy kicsit két sorozat erejéig, és ellentételezésként a tricepszeimre is gyúrtam picinykét.
Onnan tudom, hogy rendesen felpörgettem az anyagcserémet, hogy csak a 15 perces nyújtásom közepe felé szűnik meg az izzadság cseppek hullajtása az edzőszőnyegemre.
Ilyen felpörgetéseket pedig érdemes legalább heti 1-3 alkalommal csinálni egy héten. Segíti a fogyást, gyorsítja az anyagcserét, csökkentheti az inzulinrezisztenciát és javíthajta az izomsejtek inzulinérzékenységét. Tehát a cukorbetegség megelőzésére is remek eszköz.
Szóval, kihagyhatatlan. Persze, óvatosan vele, hiszen tudni kell, hogy hol a határ. Több regenerációs időt kíván (ha valóban beleadsz apait-anyait, és jól megdolgoztatod a testedet), és a magas intenzitású részek felpörgethetik rendesen a szívet.
Egyébként is ha eddig valaki egy szalmaszálat sem tett keresztbe évekig, bármilyen sport elkezdésével óvatosan bánjon. Próbálgassa, hol vannak a határai, és azokat csak picikét lépje át. Fokozatosság, ez a lényeg.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: